'Light contact' vagy 'full contact'

Edzésen miért nem preferáljuk a full contactos sparringokat, küzdelmeket, gyakorlásokat? Azért, mert puhányok és kislányok vagyunk. Na, most hogy a keményvonalas küzdősportolók megkapták a válaszukat röviden sorra veszem azokat a szempontokat, amik miatt én nem pártolom a full contact gyakorlásokat.

Elsőként, nem tartom biztonságosnak. Szerintem a full contact küzdelemben (sparring, szituációs gyakorlat stb.) sokkal nagyobb a sérülés veszélye. Agyrázkódás, törések, ficamok előfordulhatnak egy ilyen küzdelem során és ha az ilyen jellegű összecsapás rendszeresítve van az edzéseken, akkor idő kérdése, hogy mikor következik be a sérülés. A folyamatos fejre mért ütések miatt kisebb-nagyobb agyrázkódásokat lehet szerezni, amik hosszú távon nagyon nem tesznek jót. (Lehet példákat hozni az amerikai fociból, a boxból, a jégkorongból, de nem ebbe az irányba szeretném elvinni a bejegyzést témáját.) Rövid távon se jó, ha lesérül az ember az edzésen. Vannak olyan edzőtársak, akik fizikai munkát végeznek, nekik kritikus lehet, ha egy sportsérülés miatt kiesnek munkából és táppénzre kényszerülnek. Főleg, ha ez rendszeresen előfordul. És egy szellemi alkalmazott esetében sem előnyös, ha mondjuk monoklival a szeme alatt megy be másnap dolgozni, főleg, ha reprezentációs pozíciója van (például saleses vagy ügyfélszolgálatos).

Azt tapasztaltam, hogy ha nincsen rendesen beidegezve a mozdulat, a technika, akkor a full contact miatti stressz és erőkifejtés hatására torzulni fog a kivitelezés, minél kezdőbb az ember, annál jobban. A torz technika pedig pedig önveszélyes lehet technikai és balesetvédelmi szempontból is. Elviekben azért jár az ember edzésre, hogy jól megtanulja a technikát és utána ezt jól is tudja alkalmazni.

A full contact miatti félelem is káros az edzésen. Időnként elő szokott fordulni, hogy szituációs gyakorlatnál, amikor a gyakorló védekező fél kilép a meghatározott keretekből és erősebben támad vissza, akkor a támadó egy idő után nem mer úgy odamenni, nem mer valódi támadást imitálni, mert fél a kontrától, a visszatámadástól; ez pont megöli a gyakorlatot, ugyanis a gyakorló védekező fél nem olyan dinamikájú ingert, támadást fog kapni, mint amire fel kellene készülnie.

A full contacttal szemben én a light contactos gyakorlást részesítem előnyben; ahogy az edzésen szoktuk mondani, "nincs gáz, nincs fék". Ez egy félerejű gyakorlást eredményez, ahol van lehetőség kontroláltan, az adott partner szintjének megfelelően dolgozni, továbbá van lehetőség megfigyelni a technikai kivitelezésünket figyelni és javítani a hibákat. Ha a full contactban "az életünkért küzdünk", akkor kevésbé van lehetőség odafigyelni az apróságokra, a hibákra. Sőt, ilyen gyakorlás során inkább van lehetőség kisérletezgetni, kipróbálni új dolgokat, mert a visszacsatolás így is megérkezik. Light contactos gyakorlásnál a másik fél tudja, hogy mire számíthat, nem kell félnie, így szituációs gyakorlatnál jobban el tudja játszani a támadó szerepét, aki nem küzdeni, hanem győzni akaró mentalitással támad.

A light contact hátránya, hogy a "visszafojtás" miatt az ember nem tanul meg teljes erőből dolgozni élesben. Ezen lehet javítani, ha teljes erőből dolgozik a zsákon, a pontütőn vagy esetleg a pajzson. A különböző küzdelmi gyakorlatokat nálunk a gyakorlati szinttől függően védőfelszerelésben hajtjuk végre, a biztonság elsődleges az edzéseinken.

András